„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a gyermekek sokkal jobban figyelnek a gyakorlati példákra, mint a prédikálásra” – állapította meg Roy L. Smith, anglikán lelkész, és teljes mértékben egyetértek vele! Az egészséges életmódot nagyon nehéz felnőttkorban elsajátítanunk, ha gyerekként nem szoktunk hozzá. Viszont, ha már kiskorunkban életünk része volt a sport, akkor felnőttként is könnyen vesszük rá magunkat a rendszeres mozgásra.

Rengeteg érv szól a mellett, hogy gyermekünk sportoljon. Az egészséges életmód és az arra való ránevelés mellett a sport nevelési szerepe is nagyon fontos – fegyelmet, kitartást, koncentrációt igényel szinte mindegyik mozgás, a csapatsportok pedig szocializálnak is. Végeredményben ezek a képességek pedig az iskolai előremenetelt is segítik. Félős, visszahúzódó gyerekek esetében a mozgás öröme feledteti a feszélyezettséget, így segíthet átlendülni a szégyenlősebbeknek is a gondokon. Ne feledjük azonban; a versenyport, különösen az élsport túlterheli a szervezetet, így kétgyermekes anyaként és sportoktatóként egyaránt azt javaslom, hogy szándékosan ne terelgessük ebbe az irányba csemeténket

De hogyan vehetjük rá gyermekünket a sportra?

Alapvetően minden egészséges gyereknek óriási mozgásigénye van, szinte sosem akarnak elfáradni. Ez nagyon fontos tulajdonság, hiszen minél több mozdulatot ismer a gyermek, annál több mozgásban lesz járatos és ügyes.  Csecsemőként így tanul meg járni, ülni, átfordulni, és ez az igénye később is megmarad! Sokszor hallani, hogy ezért nem is szükséges sportra járatni a gyereket, hiszen úgyis folyamatosan szaladgál otthon, edzésben van. Ez téves elképzelés! A szabályok és keretek között végzett sporttal sokkal többet kap gyermekünk, mint ha saját maga vezetné le az energiáit, ezért ne hagyjuk figyelmen kívül a sportlehetőségeket!
Azonban minden gyermek érdeklődése és adottsága eltérő, ezért sem erőltetni, sem parancsba adni nem szabad, hogy milyen edzésre vagy sportszakkörre járjon. A legjobb, ha példamutatással járunk elől. Nem csak gyermekünk érdeke, hogy mozogjunk, nekünk is jót tesz a napi testedzés! A kisgyerekek ösztönösen tanulják, amit látnak, hallanak. Igaz ez a mozgásra is, a jó és a rossz példát egyaránt átveszik tőlünk. Ha görnyedten ülünk az asztalnál, gyermekünk tudat alatt is ezt fogja utánozni. Ha látják, hogy edzünk, szívesen csatlakoznak majd!

Milyen sport és mikortól jöhet szóba?

Szülőként vizsgáljuk meg a környéken elérhető lehetőségeket és a szakembereket, saját anyagi lehetőségeinket, majd gyerekünk érdeklődését. Adjunk lehetőséget arra, hogy több sportágat is kipróbáljon, majd közösen hozzuk meg a döntést!
Rengeteget segít, ha egészen kis korban, pár hónaposan babaúszáson megszokja a gyerek a vizes környezetet, így semmilyen sporttól nem zárjuk el később. Öt-hat éves kortól már képesek arra, hogy megértsék az utasításokat, szabályokat az edzőktől is, de a kifejezett erőnövelésre ekkor szervezetük még nem alkalmas. Úszásoktatás, bicikli – forgalomtól elzárt helyen –, túrázás, gyermektorna jöhet szóba ilyenkor. Nagyjából az általános iskola alsó osztálya, 8-10 éves kor, amikor a különböző küzdősportok, csapatjátékok is szóba kerülhetnek, de mindig tartsuk szem előtt, hogy mit szeretne gyermekünk! A lényeg, hogy fiatalon elsajátítsa a testmozgás szeretetét, így felnőttként is egészségesen élhet.