2012.02.24. második gyerek jóga foglalkozás Téma: gyakorlás,alapozó mozgásterápia
A foglalkozás időpontja egybeesett egy másik rendezvény időpontjával, „ 10 perc az egyensúlyért” , ahol a Mandala jógastúdió is részt vett.
(A 10 perc egyensúly fesztivál tízperces villámelőadásokon és bemutatókon keresztül igyekszik bemutatni lehetőségeket, módszereket az egyensúly megtalálására. A testi egészség, a stresszkezelés, a lelki stabilitás mind fontos témája a fesztiválnak, amelyekről szakemberek foglalják össze 10 percben tudásuk lényegét. )
Ebből adódóan a képzésünket vezető Sarolta nem volt. Sarolta egy nagyon kedves és nagyon megnyugtató személyiség, akiből árad a nyugalom a harmónia, mint amolyan igazi jógiból.
Néhány szót ejtenék róla, ki az akitől tanulok:
Juhász Sarolta: Hatha Jóga oktató, Kismamajóga oktató, Gyerekjóga oktató, Nőijóga oktató, Fejlesztő pedagógus, OKJ-s Sportedző
„A főiskola elvégzése után fejlesztő pedagógusként sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkoztam. Miután megismerkedtem több progresszív pedagógiai módszerrel, egyre jobban tudatosult bennem a célirányos mozgás és az idegrendszer működése közti szoros összefüggés. A jógát tartom az egyik legmegalapozottabb rendszernek, amely képes a test, az idegrendszer és a psziché egyidejű harmonizálására.
2006 februárja óta tartok foglalkozásokat a Mandala Jógastúdiókban. Kezdetben Gyerekjógát, majd Hatha Jógát, Gerincjógát, Nőijógát és Kismamajógát oktattam, mivel ezeket tartom a jóga legfontosabb alkalmazási területeinek.
A jóga oktatása számomra nem munka, hanem lehetőség önmagam folyamatos fejlesztésére, miközben tovább tudom adni azt a tapasztalati tudást, amit a jóga kimeríthetetlen eszköztárából nap, mint nap kapok”
Saroltának van egy három éves kislánya, Blanka
, aki az első képzésen is ott volt, mert hogy ez a képzés róluk szól, a gyerekekről, akkor már miért ne lehetnének jelen. Ezen felbuzdulva úgy döntöttem a jövő héten az én Gergőm is ott lesz, elhozom magammal.
A napot egy gyerekjóga órával kezdtük. Sarolta egy korábbi tanítványát bízta meg azzal, hogy tartson nekünk egy jóga órát, pont olyat, mint amilyent tart a francia nemzetiségű óvodában, ahol dolgozik. Annyi különbséggel, hogy nekünk a nyelvi nehézségre való tekintettel J magyarul adja az instrukciókat. Ugyanis az oviban ő francia nyelven tartja a gyerek jóga foglalkozásokat.
Nekem nagyon tetszet és abszolút élvezhető is volt. A gyerek jógában is ászanákat használunk. Az, hogy az oktató milyen formában „tálalja” a gyerekeknek, annak csak a képzelet szabhat határt. A legegyszerűbb és legmotiválóbb, ha kitalálunk egy állat mesét, amiben az ászanákat állatoknak nevezzük el. Így érdekessé és izgalmassá tehető az óra.
A másik sarkalatos pont a gyerekjógában relaxáció. Nyilván egy gyereknek, aki történetesen 6-7 éves, nagyon nehezére esik relaxálni, hanyatt feküdni és ellazulni. Valljuk be, néha felnőttként is nehezünkre esik… elnyugodni, lecsendesedni. De ha az oktató olyan instrukciókat ad és olyan hanghordozással teszi, bizony a relaxáció létrejön. Dulai Tímea, aki tartotta nekünk az órát, a következő instrukciókat adta miután minden izmon, ízületen végigmenve az egész testet ellazította : „ képzeld, hogy egy réten szaladsz, süt a nap, csiripelnek a madarak a puha pázsit csiklandozza a talpad. Megpillantasz egy nagy buborékot, egy hatalmas buborékot. Nagyon nagy ez a buborék. Közel mész hozzá és belecsücsülsz. Merthogy, ez egy varázsbuborék, oda repít, ahova csak szeretnéd. Ekkor felkap a lágyan lengedező szél és repít messze-messze, oda, ahol most a legjobban lenni szeretnél! „
Mennyire szép és mennyire csodálatos azaz út, amin keresztül vezetve a cél a teljes relaxáció.
A gyermek fantáziája azonnal beindul és létrejön a történet, amiket az óra végén meg is osztanak egymással, ki merre járt
Fantasztikus!!!!
A nap másik felében egy mozgás terápiával ismerkedtünk meg: az alapozó terápiával, ami a fejlődésben elmaradt készséghiányos gyerekek idegrendszerének a fejlesztésére szolgál.
Egyre több olyan gyermek van, akinél a beszéd és/vagy mozgásfejlődés nem indul meg időben, nem megy végbe hibátlanul, írás/olvasás zavarral küzdenek az iskolában vagy figyelemzavar és túlmozgás okozza a tanulási zavart.
Ez a terápia pont ezeknek a gyerekeknek az idegrendszerének a fejlesztésére szolgál.
Módszere: az emberi fejlődés alapvető mozgásaival (pl: kúszás, mászás) még egyszer beindítja az idegrendszer érési folyamatát.
Az elméleti és bevezető rész után végigvettük és végig is csináltuk a terápiát. Kezdtük a csecsemőkori nagymozgásokkal ( a nagymozgások a finommotorikához kellenek)
A magas ismétlés számmal végzett gyakorlatokkal a cél a regresszió.
( regresszió: visszavezetés, visszafele mozgás.)
Egy ilyen terápia akár 1 vagy akár másfél évig is eltarthat.
Majd az ősi alvás pózokat vettük át. Kistigris, Nagytigris, Kúszás
ha a kúszás és/ vagy mászás kimarad PROBLÉMA!!!!
A saját gyermekem mozgásfejlődése során, számtalanszor megfogalmazódott bennem a kérdés, baj-e ,ha valamelyik kimarad vagy nem megfelelően kúszik vagy mászik. Számos helyen olvastam, hogy igen probléma és számos helyen olvastam, hogy nem probléma. Persze, mindegyik tudományosan alátámasztva. Számomra, ezen a képzésen vált egyértelműen világossá, hogy igen is nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni ezekre a mozgásokra. Az igazi következmények a későbbiekben mutatkoznak meg: diszlexia, diszgráfia!!! És összefüggés van aközött, hogy az a baba, aki sokat van j&´rókába és nincs mozgástere, az nagyon hamar fel fog állni. Logikus, ha nem tud oldal irányban elmozdulni, elmozdul felfele….. kihagyva azokat a mozgásfejlődési szakaszokat, amiket végéi kellene járnia.
Hány anyuka örül és meséli büszkén, csemetéje idő előtti felállását, annak a tudatnak a hiányában, hogy a későbbiekben ez számos probléma melegágya lesz.
A másik ilyen kérdés a komp! Jó vagy rossz, hasznos vagy haszontalan….. Egyértelműen NEM!!!!
Ne tegyük a gyereket kompba!! Amikor ott tart a fejlődésben el fog indulni, nem kell és nem is szabad siettetni!
A következő pont volt a kisgyermekkori mozgások és az egyensúly a végén.
Végezetül megosztanék néhány észrevételt a terápiával kapcsolatosan, amit kudarcként fogalmaz meg a tanulmány:
- legalább fele abbamarad az induló terápiáknak. A szülők vagy a gyermekek feladják. Leggyakoribb, hogy a nyarat végigdolgozzák, őszre kezdenek mutatkozni az első eredmények, ekkor jön az iskola, és a szülő inkább választja azt az utat, hogy naponta több órát töltenek a lecke megírásával, csak hogy az iskolai követelményeknek megfeleljen a gyerek, így a mozgás és egyéb fejlesztés abbamarad.
- másik leggyakoribb probléma, mikor lelki okok miatt marad abba vagy hatástalan a terápia.
- kiscsoportban végzett munka a legkevésbé marad abba, mint a szülővel végzett terápia
Szép napot Mindenkinek!!!
(Felhasznált irodalom: dr. Marton-Dévény Éva: Alapozó terápia tanulmány)