Hello lányok, „asszonyok”! A táborról (csak röviden,nem úgy, mint szóban): egy szóval is elég lenne leírni: KÖSZÖNÖM!!! Nem véletlenül bicikliztem át nap, mint nap, hajnalok hajnalán(?) Dunaszigetre, egyszerűen ott AKARTAM lenni, mert SZÜKSÉGEM volt RÁTOK! A sok pozitív gondolatot, pillantást, feltöltést, mozgást, beszélgetéseket, ismerkedéseket…nektek, egymásnak köszönhetjük. ÁGI, külön köszönöm a szervezést, koordinálást, lebonyolítást! Remélem jövőre lesz folytatás ( a szabimat úgy intézem), addig is minden jót Nektek!