A Sziluett táborról szeretnék nektek néhány sort írni. Számomra a legfontosabb a HANGULAT volt. Hogy úgy éreztem, kiszálltam a rohanó hétköznapokból (amiket egyébként imádok, csak persze lemerít), és csak rólunk szólt minden. Hogy Ági csak adott és adott és adott, még azoknak is sokat, akik ezt nem is érzékelték. S mivel ez “vírusos”, mi is többet adtunk egymásnak. A példaértékű szervezésről, a magamra és másokra való odafigyelésről, a pozitív rezgésekről. A fantasztikusan érdekes, profi előadásokról. A mindent működtető szeretetről és egymás megbecsüléséről. Hogy megálltunk és megnyíltunk. Hogy egymástól tanultunk. Hogy ösztönösen megöleltük egymást. Nem szégyelltük az érzéseinket, és azt sem , ha valami nem sikerült a jóga- vagy Pilates órákon. Tanulhattunk egymástól és egymásról. Talán haza is vittünk néhányan a nagy adag pozitivitásból és jobban toleráljuk majd egymást a jövőben. Mert az nem árt. És hogy ne ítéljünk. Fontos. Mindenki egy kicsit jobb lett, s ezt mindenki továbbviszi magával. KÖSZÖNÖM ÁGI