Anyagcsere… tavasszal talán még a megszokottnál is gyakrabban halljuk ezt a szót. De tudjuk, hogy pontosan mit jelent és hogyan működik? Tapasztalataim szerint a lakosság nagyon gyakran keveri vagy szinonimaként emlegeti az anyagcsere, az emésztés és a felszívódás fogalmát.
Anyagcsere (metabolizmus) alatt értjük mindazokat a kémiai reakciókat és biokémiai folyamatokat, melyek során a szervezetbe bekerülő, vagy ott raktározódó anyagok lebomlanak, energiát termelnek, illetve átalakulnak (pl. a felesleges szénhidrátból zsír lesz), azaz új anyagok szintetizálódnak belőlük.
Az egy nap alatt elégetett energia jelentős része az életben maradásunkhoz feltétlenül szükséges folyamatok során használódik fel. Ilyen többek között az enzimek, a hormonok és a vér képzése, a sejtek lebontása és újraképzése, az állandó testhőmérséklet és az emésztés. Energia szükséges ahhoz is, hogy mozogni tudjunk, elvégezzük megszokott tevékenységünket, dolgozzunk, sportoljunk, szervezetünk megvédje magát a különböző külső, belső hatásoktól vagy, hogy egy betegségből felgyógyuljunk.
Röviden tehát az anyagcsere az életfolyamatok (gondolkodás, mozgás, légzés, keringés, emésztés, kiválasztás stb.) fenntartásához és zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen energia előállításáért felelős folyamat.
Mikor egészséges és mikor egészségtelen az anyagcserénk?
Egészséges egyéneknél normális életkörülmények között a tápanyagok elfogyasztása mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt fedezi a szervezet működéséhez – gyermekeknél a növekedéshez is – szükséges energiamennyiséget, és pótolja azokat a veszteségeket, amelyek a sejtek lebontása (katabolizmus) során keletkeznek. E folyamatok az egészséges szervezetben egyensúlyban vannak.
Az egyensúly felborulásának leggyakoribb oka és következménye az elhízás, érelmeszesedés, cukorbetegség, magas vérzsírszint, szívbetegség, hormonháztartási zavar. A tíz vezető halálok közül öt a nem megfelelő táplálkozással szoros kapcsolatban van (szívkoszorúér-betegség, agyvérzés, cukorbetegség, májbetegség, rák).
Testmozgással gyorsítható az anyagcsere
Az aktív, rendszeres mozgás közvetetten növeli az alapanyagcserét. Rendszeres fizikai aktivitás esetén ugyanis nő az izomszövet tömege, mindemellett az izommunka olyan hormonális és idegi változást idéz elő, ami fokozza az alapanyagcserét.
Megfigyelték, hogy az aktív sportolónak kb. 5%-kal gyorsabb az alapanyagcseréje, mint az azonos nemű, testmagasságú és testtömegű inaktív személynek, különböző mértékű terhelésnél ugyanis eltérő a felhasznált energia és a tápanyagok mennyisége.
A testmozgás hosszú távú hatásai közül a következők a legfontosabbak:
- csökken a zsírszövet mennyisége,
- nő az izomerő,
- csökken a vérzsír és a „rossz” koleszterin szintje,
- a „jó” koleszteriné pedig nő,
- csökken a vérnyomás, a testsúly, a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázata (utóbbi akár 45%-kal),
- erősödik az immunrendszer,
- csökken a csontritkulás kockázata,
- valamint a testmozgás segít az Alzheimer-kór megelőzésében is.
Személyi edzőként mindenkinek azt javaslom, hogy az egészséges anyagcsere fenntartásáért hetente legalább két alkalommal mozogjon minimum 30 percet. A rendszeres testmozgás jelentősen megnövelheti életminőségünket, főleg akkor, ha olyan mozgásformát választunk, amely jótékony hatással van a gerincoszlopra és örömünket is leljük benne.