Egy szokásos pénteki napnak indult…4:50-kor ébresztő, 6-kor már a kapuban a Reformeres kis csapat. A stúdióba érve Anetta elővette a szülinapi ajándékomat, ami egy gyönyörű fitness nadrág volt! Úgy tűnik, ez az 50. szülinap sosem ér véget! 🙂 Egy hete egy másik kedves baráti társaságtól kaptam szintén egy csodaszép nacit!

“Nincsen más, csak a hit és a dac, a tiéd csak az marad, amit másoknak adsz!”Ákos 
Az ámulattól még magamhoz sem tértem, amikor egy hatalmas csokor kardvirággal kedveskedett egy Avivás kismamim! Saját kertjében termett! Mire vízbe tettem, már ott toporgott az ajtóban csokival a kezében egy másik mosolygós „pocakos”. Hálája jeléül hozta az ajándékot! Az első gyermeke farosan született, a második baba is ebben a pozícióban csücsült a pocakban. Félt, hogy ez a szülés is hasonló lesz, mint az első. Megnyugtattam, hogy már nagyon sok babát meg tudtam fordítani, adjunk egy esélyt az övének is! Megtanítottam neki, hogy fog bukfencezve befordulni fejjel a szülőcsatorna felé a magzat. Utólag bevallotta a kismami, hogy nem nagyon hitt benne. De nem hinni kell, csak csinálni, akár az Avivát! 🙂 A művelet sikeres volt! Minőségileg egészen más szülés vár így rá! Ekkor már nem tudtam a könnyeimet visszatartani! Azt hiszem, én vagyok a világon a legszerencsésebb ember! Miközben csak a munkámat végzem, sokak életét tehetem könnyebbé, fájdalommentessé, boldogabbá!
De még mindig tudom fokozni! Aznap délután kaptam egy e-mailt a következő szöveggel:

„Kedves Ági!
 
Szeretnék egy jó hírt megosztani veled és ezzel együtt ismét köszönetet mondani.
Február 7-én vettem részt az általad tartott Aviva tanfolyamon. Előtte a fogamzásgátló abbahagyását követően 8 hónapig egyáltalán nem jött meg a menzeszem, illetve közben megállapították a PCOS-t.
Amiért hatalmas köszönettel tartozom, hogy a tanfolyam után már a következő hétvégén megjött, ami nagyon durva tisztulást hozott iszonyú fájdalmakkal. De fájdalomnak ennyire még sosem örültem! 🙂 Ezt követően is folytattam a gyakorlatokat heti 1-szer. A következő havi menzesz még kimaradt, de utána ismét megjött, ekkor már teljesen normálisan és elviselhetően.
 
És most jön a lényeg!
A következő hónapban már pozitív is lett a terhességi teszt!!! Hatalmas és szinte hihetetlen boldogság volt ez számunkra az előzményeket tekintve.
Most már túl vagyunk a kockázatosabbnak ítélt első trimeszteren, most töltöttük be a 13. hetet.
 
Köszönöm neked, hogy a módszer megismertetésével és megtanításával valóra válhatott ez az álmunk.
 
A kérdésem pedig a következő. Láttam az oldaladon, hogy tanítasz kismama tornát is és mivel nálam minden bizalmat és hitelességet elértél, így mindenképpen hozzád szeretnék menni ennek a megtanulásához.
 
A kérdéseim:

• Mikortól lehet elkezdeni ezt a tornát?
• Te hol tartasz ilyen felkészítőt? (Pest / Mosonmagyaróvár?)
• Ez is olyan jellegű, hogy egyszer kell megtanulni, és utána otthon gyakorolni, vagy erre érdemes folyamatosan gyakorló órára járni?
• Ha ez egy egyszeri alkalom, akkor arra csoportos vagy egyéni órákat is tartasz?

 
Előre is nagyon köszönöm a válaszaidat! 
További szép napot, Betti”

A libabőrözés aznapra még nem ért véget! Mindig akad olyan vendég, aki nem bízik eléggé önmagában. Pedig megvan benne a képesség, csak ki kell hozni belőle! Márti a felajánlott reformerezési lehetőséggel nem akart élni, mondván, ő nem tud reformerezni. Egy dolgot nem tudnak a csíkos falak elviselni, azt, hogy „Nem tudom!”

Márti levele az edzés után:

„Köszönöm a mai edzést! Csodálatos volt és kőkemény. Derék fájás nincs, viszont előre tudok hajolni.
A ’csíkos falak között nincs lehetetlen.” Hálás vagyok, hogy tudtad, hogy képes leszek rá. Pilates egy zseni volt, és te az univerzum legjobb oktatója.”

A nap zárásaként pedig egy utolsó szívet melengető mondat egy új vendég szájából…
Éva Angliában él, itthon nyaral a gyermekeivel. Egy hete minden nap legalább egyszer, de inkább kétszer ellátogatott egy-egy sportomat kipróbálni. Ezen a péntek reggelen fit-ballon indította a napját, délután pedig hengerrel megmasszírozta az összes izmát, gerincét, megdolgoztatta a törzsizmait, az esti jógán pedig testileg-lelkileg feltöltődött. A relaxáció után teljesen átszellemülve a következőt mondta: „El tudnám képzelni az életemet így, reggel itt kezdve, este itt fejezve be!”
Egy világot járt, sok sportot, edzőt kipróbált nőtől megtisztelő volt ez a vélemény!
Hazatérve este a férjemhez, nyakába borultam, és csak annyit tudtam mondani: „Annyira hálás vagyok!”
Gizke – bölcs barátnőm – szavaival zárom a blogom: „Ugye, csak így érdemes élni!?”

Köszönöm a bizalmat!

Ági